Úgy látszik végre az IT piacon is tovább gyűrűzik a válság, bár egyelőre csak a nagyokról szólnak a hirek. A magyar piac ennél sokkal összetettebb a sokezer kis IT cégeivel, ez az alvállalkozós "kényszer"-helyzet ugyanis másképp működik hallottak és látottak alpján. Nem utolsó sorban, pedig az 5$-os kezdeményzés példája is ide tartozik.
Nézzük csak a rendszergazdai/karbantartás vonalat: A domainregisztrációs piacon mennyi kis cég létezik, ahol az egy szem alkalmazott és ügyvezető egy személyben, bent ül a pesti Victor Hugó utcában vagy a 4-es, 6-os villamossal jár a Lágymányosi és Petőfi hidak közti területre és egy nagyobb regisztrátor számára tevékenykedik. Effektiv munkaképességének maradék részét pedig erre a "fiktiv" cégére költi, amiről nemsokára kiderül, fenntartani képtelenség és ezzel csak az ellenzék kezére játszik, hogy a becsődölt cégek statisztikáját lobogtathassa. Az Index-en van egyfajta elbocsátásszámláló, ami a nagyobb cégrekre vonatkozik, a közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó cégek nem tartoznak bele, akár csak az ide tartozó IT (számitástechnikai) vállalkozások.
Pedig pont az IT és könyvelő "kiscégek" isszák meg most a levét, a magyar piac sajátosságát. Ha költségcsökkentés, akkor hol is történik ez először? Pont az emlitett fenti két példánál: Az eddigi havi átalánydijas számitástechnikai karbantartási szerződést felmondjuk, helyébe egy eseti lép. Ami valljuk be, semmi más, mint, ha már a rendszer abszolút működésképtelen, akkor sirjunk egy nagyot és várjuk el, hogy valaki az éjszaka leple alatt, telepitse újra/virustalanitsa az egészet, olyan módon, hogy lehetőleg ne akadályoztassa a napi munkát. És mindezt persze megegyezés szerinti normál, csökkentett áron.
Ezt az elcseszett rendszer-t, persze már bütykölte 1-2 hozzáértő kolléga, általában férfi, akinek informatikai szaktudása az XP telepitésékig tart, akinek persze nyomtatót "rákötni" nem gond és a hálózati megosztás sem okoz különösebb fejfájást. És kik ilyenkor a hibabejelentők? A recepción ülő, akinek fogalma sincs, a hibát konkrétan körülirni nem tudó, az előzmények hiányában telefonba dadogó, nem feltétlen szőke nőszemély.
Vagy a telefonon ordibáló főnök/asszony esetleg, aki rögtön fenyegetőzik, miközben ez az IT kényszerleállás igencsak alkalmas időpont lenne, hogy belső szervezeti folyamatait átértékelje, munkatársak pozicióit és ténylegesen végzett munkájukat átgondolja és a megtakaritásokat ezen teljesitménymutató alapján végezne el.
Azt is aláirom, bár már évek óta hajtogatom, hogy itt az ideje, hogy a piac megtisztuljon. 2-3 éve is eltűntek nagyobb vagy kisebb, de ismert cégek. Nézzük csak a Mistral-t, esetleg a Notebook.hu-t, vagy számitástechnikai "nagykereskedés"-ek tucatjait, amelyek mostmár harmadszorra is másik néven, ugyanazon személyzettel, ugyanazon helyen működnek, papir szerint nyilván másik tulajdonosi struktúrával.
Tavaly vizslattam az APEH listáját, ahol rengeteg IT cég szerepelt, rengeteg tartozással, de ha a milliárdos összegeket nézem, és osztok-szorzok, visszafelé számolok, mekkora lehetett az importált termékek utáni forgalmi adó és annak elmaradt befizetése, elképedek. Nyilván nemhiába voltak ezen termékek számla nélkül és garancia nélkül is megvásárolható. Bár tuti a lánc leggyengébb szemét vették elő, biztos nem az ügyleteket irányitó emberek kerültek az APEH célkeresztjébe.
Nos, ezek a kisebb-nagyobb cégek nyögnek és kinyögik az őket terhelő társadalombiztositási költségeket, miközben a bankok elzárkóznak mindenféle könnyités vagy pénzügyi segitségnyújtástól, holott a kormány még mindig a kkv ösztonző programját hajtogatja. És ennek ellenére nem történik meg az áhitott piaci önmegtisztulási folyamat, ami a szereplők számát csökkentenné és igy mindenkinek nagyobb szelet jutna a tortából.
2005-ben elindult az itthoni és időközben szép feljődési mutatókat, valamint lassú megtérülést produkáló, igazi online kereskedelem, mely a tavalyi évvégére teljesen összeomlott. Az importőrök, disztribútorok sirnak a kis cégek által alkalmazott ("szürke import" néven ismert, ma már nem használt fogalom) költségcsökkentő beszerzési lehetőséget. A vásárlók kezdeti bizalmatlansága után, ugyanezen jelenséggel állunk szemben 3 év után, mert az a pár fekete bárány, aki nem megfelelő szolgáltatásokat nyújtott, csak 1-2 piaci szereplőnek, akik megfelelő tőkével rendelkeztek, engedte a piac meghóditását. Persze, ehhez a magyar online vásárló szokásai hozzájárultak, mert árérzékenységét szolgáltatás hiánnyal pótolta.
Az igazi startup-scene itthon meg olyan elenyésző hányaddal szerepel - persze a támogatások, pályázatok hiányában nem meglepő - hogy nem csodálkozom azon, hogy inkább külföldi megméretettéseken képviseltetik magukat. Az itthoni, idei első DEMO konferenciát, kicsit szánalmas, az önköltséget fedező (de lehet nyereséget is produkáló) belépőjegy árakkal "média támogató" számára. Mert ugyan ki fog 8x6 perc-ért 30e-t fizetni, amikor a zsűri is csak harmadrangú "befeketetők, cégvezérek"-ből állt össze nehezen, a kevés vagy inkább rossz sajtóbeharangozásnak köszönhetően.
Pár éve jártam hasonló opensource rendezvényen, ott tömeg volt és az ilyenkor szokásos "újságirós "svédasztal hiánya, mégis megfelelő sajtóvisszhangot produkált. De könyörgöm: az online alkalmazások korát éljük, egy-egy mashup miért jelenne meg itt? Ezeket a rendezvényeket alapvetően az offline vagy hardveres ötletek számára találták ki. Perze, ha egy már sikeresen elinditott, nagyszámú felhasználótáborral rendelkező startup keres további befektetőket, helyeslem.
Valahogy teljesen eltértem már megint az eredeti témától, nem is értem...
Linkek, hivatkozások majd később következnek, akkor keresek kapcsolódó anyagokat, háttérinformációkat is és persze folytatom... ;-)
